Castrojeriz

Hat jo regen nem irtam, mert nem igazan volt net...6 napja:)

Tegnap Hornillos de Camino nevu varoskaban voltunk, ami nem volt tul nagy, de hogy oszinte legyek, nem is nagyon hianyzik a nagyvarosi nyuzsges, A legfontosabbakat megtalaltuk: bolt, bar, albergue, ami aranylag jo volt. Reggel sajnos csak keson tudtunk indulni, csak fel 9 fele mentunk ki Burgosbol, ezert egy kicsit meleg volt, mire odaertunk, de tulelte mindenki, velem az elen. Azert abban is varazslat, hogy embernegysagu korok kozott megy az ember es egszer csak elkezd szembeszel fujdogalni, mintha csak segitsegul kuldene valaki:) Es abban is, mikor a domb tetejere erve az ember meglatja azt a varoskat, ahova tart, legyen az a nap vegen, mint tegnap delutan, vagy reggel, mikor "mar fozik nekunk a reggeli kavet":) Egyszoval jo dolgok ezek. A meleg persze nem feltetlenul jo, de okosan csinaljuk tenyleg, mert koran indulunk es igy pl. ma is 12 elott mar a celallomason:) voltunk, a nagy melegben pedig mar az albergue huvoseben blogozunk, alszunk vagy labat aztatunk. Vannak emberek, akikkel nagyjabol egy tempoban haladunk, ami jo, mert szinte mindegyik helyen talalkozunk, foleg, ha csak egy szallas van, mint tegnap, vagy San Juan de Ortegaban, ami meg Hornillosnal is kisebb (ahogy Zsofi mondta: nem lesz nehez megtalalni a konyhat, mert csak 3 ajto van, abbol is az egyikre ki van irva, hogy proibido entrar:).

Picit szetszaladnak a gondolataim, mert olyan regen irtam es mindent egyszerre szeretnek leirni:)

Szoval Hornillosba Burgoszbol mentunk. Ahhoz kepest, hogy nagy varos, kedvesnek tunt. Egyetlen banatom, hogy nem tudtuk belulrol megnezni a Katedralist, mert reggel meg zarva volt, este pedig mar nem volt erom ujra visszamenni oda, mert aranylag egy hosszabb szakasz utan erkeztunk meg. Az odavezeto utrol arra emlekszem, hogy gondolkodtunk a buszon, de szerencsere sikerult leszavazodnia, mert ami miatt felmerult, idokozben megoldodott. Tudom, hogy nem feltetlenul kell ragaszkodni, ahhoz, hogy gyaloggyaloggyalog, de azert amig lehet, jo lenne nem buszra szallni. Ket ut vezetett oda, egy szep alternativ es egy kevesbe szep rendes. Mi osszevegyitve, az elejen a biztos utat valasztottuk, mert azert eltevedni-visszamenni-ujranekivagni nem nagyon akarodzott...Szoval egeszen Burgosz elovarosaig a rendes Camino uton mentunk, aztan pedig talakoztunk Mike-ekkal, aki ferfiemberhez meltoan elvezetett minket egy nyiltalan uton a burgoszi Katedralishoz kis erdon, parkon, toparton keresztul, ami azert joval kellemesebb volt, mint, ha az ipari zona mellett olvadunk a melegben. A toparton megalltunk, labat aztattunk, ami megint nem egy tul rossz dolog:) Husoltunk, enekelgettunk, aztan meg tovabb mentunk tovabb enekeltunk es igy joval konnyebben telt az ido:) Burgosban az Emaus szallason laktunk, ami egy kicsi albergue, de ugyanugy donativos, mint az eddigiek voltak. Eredetileg egy idosebb neni uzemelteti, de most nyaral:) es igy egy firenzei hazaspar vezette. Nagyon jo volt, vacsira pl. hihetetlenul nagy adag kajat ettunk, a haziasszony-neni zsortolodott a ferjevel, a bacsi meg nevetett es nevettetett egesz este. Este volt a kis kertben zarandok-ima, elotte es utana is enekeltunk es nagyon tetszett foleg a hazigazdaknak. A tobbi zarandok lehet, hogy inkabb mar ment volna aludni, de hat nem voltak a szekhez kotozve:) Masnap reggel a bacsi kikereste nekunk az Ultreia-dalt, ami franciaul van ugyan, de ha megtanuljuk, akkor mi leszunk a nagy titok tudoja, es mindenhol terjesztjuk majd...

Burgos elott San Juan de Ortegaban voltunk, amirol leginkabb azt lehet tudni, hogy nagyon pici kis varoska (ez az a bizonyos 3 ajtos), de nagyon kedves. Temploma termeszetesen van, ahogy minden varosnak errefele, es hogy a mise utan a pap bacsi meghivott minket hagymalevesre, ami elmondhatatlanul jol esett, minden ertelemben. Az odavezeto ut pedig az egyik legszebb resze volt az eddigi Caminonak, pedig eddig sem semmi tajakon mentunk:)

San Juan de Ortega elott Tosantosban aludtunk. (Azert irok am egyre kevesebbet a varosokrol, mert egyreszt faradok, masreszt pedig csak a legfontosabb dolgokra emlekszem, de lehet, hogy ez nem is baj;)
Szoval Tosantos. Ez sem egy kifejezetten nagy varos, de mivel altalaban elegge faradtak vagyunk, mire megerkezunk 1-1 helyre, ha van agy es valami kaja, az mar eleg is...Itt valt szet a kis csapatunk, mert voltak egy paran, akik csak Burgosig mentek es a vegere belehuztak, ezert meg mentek tovabb, mi meg maradtunk. Ez a szallas is donativo jellegu volt, de a Granonival ellentetben, egy olyan pap bacsi vezette, akinel muszaj volt enekelni es muszaj volt imadkozni es kulonben is furcsa volt es sokat beszelt, ugyhogy ennek megfeleleon se nem enekeltunk, se nem imadkoztunk vele. Az ejszaka nagyon vicces volt, mert horkolokoncert volt, egyik pasi adta az az alapot, egy masik ariazott, a lanyok, meg rohogtek...de azert sikerult elaludni...

A Granoni szallasrol most azert irok kevesett, mert a tobbiek varnak ram, de az is jo volt, templomban aludtunk, megkaptuk az elso lencsevacsit. Legkozelebb folytatom.

Szoval a grañoni szallas...nagyon profi volt:) Az egyik helysegbol at lehetett menni a templom egyik karzatara:) Az egeszet ugy kell elkepzelni, mint egy hatalmas kohazat. A felemeleten volt egy szoba, a foldon vekony boermatracok (elso latasra/hallasra - kinek milyen a kepzeloereje...picit furinak tunhet, de kenyelmes volt, meg aztan ha az ember faradt, nagyjabol minden megteszi:) az elso emeleten volt a recepcio (ket ferfi volt ott, ha jol ertettem a palermoi ficko volt a fonok, aki nem sokkal utana elmegy nyaralni es egy nemet ficko, aki egyebkent magyarul is tudott, merthogy "volt egy magyar kislany":) elment beletanulni a dolgokba. Szoval ok ketten foztek, mosolyogtak es beszeltek. A vacsit a mi segedelmunkkel (sali, lencse, gyumisali, csoki) ok keszitettek. I·ll come back:)

Millio puszi Mindenkinek!
ui.:nagyon jo itt:)